Az érvelés típusai és az érvelési hibák – Magyar nyelvtan érettségi

Az érvelés típusai és az érvelési hibák - emelt magyar érettségi

Érvelési típusok és érvelési hibák

A retorikailag felépített szövegekben  előforduló érveket több különböző szempontból csoportosíthatjuk.

Felépítésük szerint beszélhetönk kifejtett vagy hiányos (kéttagú) érvről.

  • A kifejtett érv három elemből épül fel:
    • tétel: egy következtetés megfogalmazása
    • bizonyíték: a következtetés előzményei, magyarázata
    • összekötő elem a tétel és a bizonyíték között: logikai kapocs.
  • Ha a tétel és a bizonyíték közötti összefüggés egyértelmű, az összekötő elem elhagyható, ilyenkor kéttagú vagy rövidített érvről beszélünk
  • Példa a kifejtett érvre:

    A kosárlabdacsapat holnapután Debrecenbe utazik. Mivel Peti is a csapatban játszik, neki is el kell utaznia a többiekkel.
  •  
  • Ugyanez kéttagú érvként, ha a hallgatóság már pontosan tudja, hogy Peti kosaras (vagy bízunk abban, hogy ki tudják következtetni maguktól…)

A kosárlabdacsapat holnapután Debrecenbe utazik, így Petinek is el kell utaznia a többiekkel.

Az olyan érveket, amelyekben az egyedi esetet és az általánosságot kötjük össze, logikailag kétféleképpen építhetjük fel, így beszélhetünk indukciós és dedukciós érvről.

Indukció: az egyediből az általánosra következtethetünk, egyedi esetből, tényből indulunk ki és ebből vonjuk le az általános következtetést. Ügyelnünk kell arra, hogy megfelelő mennyiségű, tárgyszerű és pontos adatok (tények) alapján szabad csak általánosítani, különben téves következtetésre juthatunk.
(Ez a tudományos kísérletek módszere egyébként.)

Egy példa, ahol ez nem sikerült jól: Anna jól énekel. Dóri is jól énekel. A lányok mind jól énekelnek.

 

Dedukció: előbb egy általános tételt fogalmazunk meg és ebből vonunk le következtetést az egyedi esetre vonatkozóan. Ez mindig helytálló lesz, de új információt nem igazán hordoz.
Híres példa: Minden ember halandó. Szókratész ember, tehát Szókratész halandó.

Aszerint pedig, hogy mivel bizonyítjuk a tételünket, a következő érvfajtákat különböztethetjük meg:

  • Definícióból levezetett érv: egy fogalom meghatározását használja alátámasztásra
    A hal kopoltyúval lélegző élőlény. A szárazföldön tehát elpusztul.
  • Ok-okozati összefüggésből származó (kauzális) érv: megmagyarázza, milyen ok vezetett el az érvben szereplőm következményhez.
    Azért nem írtam házi feladatot, mert beteg voltam.
  • Körülményekből levezetett érv: arról próbál meggyőzni, hogy valaminek a bekövetkezése elkerülhetetlen (volt):
    Annyira éhes voltam, hogy nem volt más választásom, mint hogy megegyem a csokidat.
  • Bizonyítékból levezetett érv: tényekkel bizonyít, pl. kutatási eredményekkel
    A csoki nem annyira egészségtelen, mint gondoltuk – állítja ez a 2021-es kutatás…
  • Összehasonlításon alapuló érv:
    A: analógián alapuló: párhuzamot vonunk a tételünkben megjelenő fogalom és egy másik dolog között.
    Az igazi barátság olyan, mint a napfény: felderít és átmelegít.

     

    B: „fortiori” érv: két lehetőséget hasonlít össze.

    Ha ahhoz nem voltál fáradt, hogy elmenj bulizni, egy kis takarítás sem okozhat gondot.

  • Ellentéten alapuló érv: megmondja, mi történik, ha a tételünkben szereplő állítás nem valósul meg.
    Az elegendő alvás nagyon fontos. Amikor keveset alszunk, romlik a koncentrációs képességünk.
  • Általános-egyes elvén alapuló érv: Egy olyan általános elvvel, szabállyal is alátámasztjuk a tételünket, amit mindenki igaznak vél.
    Minden ember a boldogságra vágyik. Nem csoda, ha te is erre törekszel.
  • Valószínűségen alapuló érv: eddigi élettapasztalatunk alapján feltételezzük, hogy valami miért következik/következett be.
    Zsófi ma nem jött iskolába. Valószínűleg beteg.
  • Tekintélyre vonatkozó érv: hasonlít a bizonyítékból levezetett érvre, azonban itt nem egy tényre, eredményre hivatkozunk, hanem a személyre, akitől hallottuk. (Ez bizonyos helyzetekben érvelési hiba is lehet)
    A tanító néni azt mondta, hogy káromkodni csúnya dolog, ezért neked sem kellene így beszélned.

 

Az érvelési hibák olyan hamisságok egy állításban, amelyek az előfeltevések igazságától függetlenül érvénytelenítik az állítást. Tehát a hibák magukban az érvelésben vannak. Ezeket általában figyelmetlenségből, meggondolatlanságból ejtik az emberek, de használhatók a manipuláció eszközeként is. Leggyakoribb fajtái:

  • hamis okozat: tényként kezeljük, hogy két egymással látszólag együtt járó dolog közül az egyik (vagy kizárólag az egyik) okozza a másikat, holott a valóságban vagy nincs a kettő között kauzális összefüggés, vagy az egyik tényező csak egy a sok közül a másiknak az előidézésében.

    Több olyan országban,
    ahol sok protestáns vallású ember él, magas a dohányosok száma. Következésképpen a protestánsok hajlamosabbak a dohányzásra.

  • Körkörös érvelés: egy dolognak önmagával való alátámasztása, megmagyarázása.

    Rebeka nagyon népszerű, mert mindenki vele akar barátkozni.

  • Argumentum ad hominem: eltérünk a tárgytól, a vitapartner személyét kritizáljuk vagy a hozzáértését kérdőjelezzük meg ahelyett, hogy az érveire reagálnánk.

   Mit tudhatsz te erről? Te még csak tizennyolc éves vagy!

  • Hamis indukció, túlzott általánosítás: egy csoport egészére teszünk állítást anélkül, hogy megbízható képünk lenne a csoport egészéről; túl kevés információ alapján történő indukció.
    Korrekt Károlyt, az MKDZP párt politikusát korrupció miatt elítélték. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy az MKDZP párt korrupt politikusok gyülekezete.

  • Szalmabáb-érvelés: a másik fél érvének eltúlzása, megváltoztatása, más érvvel való helyettesítése egészen addig, amíg egy helytelen érvet kapunk, és aztán ennek a helytelen érvnek a megtámadása.
    András: Szerintem kisebb szabálysértéseket nem kellene mindig börtönnel büntetni.

    Béla: Szóval te azt akarod, hogy töröljük el a börtönbüntetést! Szerintem ez nem volna helyes.           Képzeld csak el, mi lenne, ha szabadon mászkálnának köztünk a gyilkosok!

  • Hamis dilemma: egyes opciók elhallgatása, a lehetőségek indokolatlan leszűkítése a két szélsőségre, jellemzően azzal a céllal, hogy egy „egyértelműen jó” és egy „egyértelműen rossz” közötti választás illúzióját keltsük.

      Két lehetőségünk van: vagy minden drogot betiltunk, vagy mindet legalizáljuk. Azt hiszem, nem       kell elmondanom, hogy milyen szörnyűségekhez vezetne az utóbbi.

  • Hiba lehet a tekintélyre való hivatkozás is, például akkor, ha a megidézett személy valami másban tekintély. Vessük össze:
    A plébános úr azt mondta, hogy minden este imádkozni kell, úgyhogy én ezentúl minden napomat így fogom befejezni.

    A plébános úr azt mondta, hogy este 6 után már nem szabad szénhidrátot enni,úgyhogy most nem fogom megenni ezt a zsömlét.
Megosztás Facebookon
Megosztás WhatsApp-on
Megosztás E-mailen

Vélemény, hozzászólás?

Your email address will not be published. Required fields are marked *

Post comment