A Bánk bán mint konfliktusos dráma – Irodalom érettségi

A Bánk bán mint konfliktusos dráma
A konfliktusos drámamodell egyidős a drámaírással – legkorábbi mindenki által ismert példája Szophoklész Antigonéja. Ennek a cselekményszerkesztési módnak a lényege így foglalható össze: a cselekmény kezdete előtt az antagonista (ellenfél) tett valamit, amivel megbontotta a világrend harmóniáját (vagyis elkövette a drámai vétséget). Az első felvonásban előlép a protagonista (főszereplő), aki nem akar ebben az új világrendben élni, feltett szándéka visszaállítani a régi harmóniát. A konfliktust e két szereplő összecsapása jelenti, amelyben a mellékszereplőknek is állást kell foglalniuk valamelyik oldal mellett. A komédiákban jellemző, hogy az összecsapásból a protagonista (akivel a néző vagy olvasó azonosul) kerül ki győztesen, a tragédiákban általában az antagonista, vagyis az ellenfél.
Katona József Bánk bánja kapcsolódik ehhez a hagyományhoz, de ugyanakkor nagyon sajátosan értelmezi: ebben a drámában ugyanis több különböző szálon egyszerre jelenik meg ez a modell. Több szimultán helyzetet mutat be, mindegyiknek megvan a saját antagonistája és protagonistája, mindenhol végbemegy a konfliktus – Bánk bánt, a címszereplőt pedig mindegyik összecsapáshoz fűzi érdeke, így kerül ő a cselekmény(ek) középpontjába.
Az egyik ilyen konfliktus társadalmi vagy politikai: ebben a magyar főurak, a békételenek állnak szemben a merániai udvartartás tisztségviselőivel. Előbbiek képviselik a protagonista oldalt, hiszen az utóbbiak, a merániak követték el a drámai vétséget. Bánk bánnak személyes érdeke fűződik ehhez a szálhoz, mivel a királyt neki kell távollétében helyettesítenie, és egyszerre megvédenie a királynőt és az igazságot.
A második konfliktust nevezhetjük szociálisnak, ebben ugyanis a szenvedő, szegény nép áll szemben a pénzt pocsékoló uralkodó réteggel. A népet Tiborc, a paraszt képviseli, ő áll a protagonista-oldal élése, ő szeretné visszaállítani a korábbi, igazságosabb, élhetőbb világrendet. Bánk bánnak ebben is részt kell vennie, több okból is: hálával tartozik Tiborcnak, őt is zavarja a társadalmi igazságtalanság és a nép éhezése, ugyanakkor a királyt és a királynét kell szolgálnia.
A harmadik konfliktus pedig magánéleti természetű, ez Ottó (a királyné öccse) és Melinda (Bánk bán felesége) között feszül. Ottó a szerelmével zaklatja Melindát, aki korábban csak barátságot ajánlott neki. Bánk bánnak érzelmileg ez a konfliktus a legfontosabb, a legszemélyesebb, ezen felül itt már kénytelen beismerni a merániaiak által képviselt oldal egyértelmű bűnösségét.
Bánk nagyon sajátos módon vonódik be ezekbe a konfliktusokba: egyiket sem ő kezdeményezi,
nem is ő a célpont (tehát sem antagonista, sem protagonista), mindegyik a feje fölött történik, mégis mindegyikkel sokat
veszíthet vagy nyerhet, ezért muszáj beleavatkoznia.
A dráma cselekményét ez a három konfliktus alakítja: eleinte az, ahogyan ezekre fény derül, később pedig, ahogyan ezek összekapcsolódnak, összefonódnak egymással és folyamatosan alakítják Bánk bán személyes állásfoglalását, gondolatait, érzelmeit.
Vedd meg online!
Érettségi felkészítőink
Legújabb bejegyzéseink

Emelt szintű kémia érettségi 2022. május számolási feladatok megoldása

Az érvelés típusai és az érvelési hibák – Magyar nyelvtan érettségi

A Bánk bán mint konfliktusos dráma – Irodalom érettségi

Tragikum, komikum, groteszk – Irodalom érettségi

A mágikus realizmus – Irodalom érettségi
