A mágikus realizmus

Ahhoz, hogy ezt az irodalmi fogalmat definiálhassuk, érdemes tisztában lennünk két másik fontos fogalom: a realizmus és a mese jelentésével.

Mi a realizmus?

• a romantika utáni (utolsó) egységes európai korstílus
• főleg a festészetben és a prózairodalomban (regényekben, novellákban) jellemző
• a realizmus célkitűzése az volt, hogy az érzelmekkel átfűtött, idealizáló, szélsőséges romantika után árnyaltabb képet adjon a társadalom felépítéséről. Míg a romantikában például sok európai nép irodalmában (különösen a magyarban!) idealizálták, szépnek és naivnak ábrázolták a paraszti világot, illetve hősiességnek, dicsőségnek mutatták a szegénységet, a realizmus szakít ezekkel a hagyományokkal és a maga nyers valóságában mutatja be az alsóbb néprétegek életét. Kendőzetlenül beszél a nyomorról, piszokról, éhezésről, betegségről, elkeseredésről – és az addigi idilli paraszt- és munkásábrázolás helyett azt is be meri mutatni, hogy a félelem és az elkeseredés deformálhatja a személyiséget és olykor bűncselekményekhez vezet.
• a realista regény tehát ezekkel a témákkal foglalkozik. (Pl. Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) Fontos jellemzője ennek a regénytípusnak a részletes, aprólékos jellemábrázolás, a főhős(ök) lélektani folyamatainak életszerű bemutatása.
  
  

Mi a mese?

• a népmese epikus műfaj, ami a mítoszokból, mondákból alakult ki. Rokon műfaja a legenda. (Ezeknek a rokon műfajoknak a megkülönböztetését lásd a videóban!)
• míg a fenti műfajok szakrális eredetűek és gyakran a vallási vagy származási összetartozás erősítését szolgálják, a mese profán és szórakoztató célú
• az írásbeliség előtt már létezett
• eredetileg a mesék felnőtteknek szóltak
• legfontosabb műfaja a tündérmese vagy varázsmese, amelynek a középpontjában csodás szereplők (tündérek, boszorkányok…) illetve képességek (repülés, jövőbe látás…) állnak, amelyek segítik vagy akadályozzák a hőst a küldetése teljesítésében.
• a mesék földrajzilag és kulturálisan beágyazottak, vagyis az egyes népek mesevilága más-más jellemző cselekményelemeket, szereplőgárdát vonultat fel

Mi a mágikus realizmus?

• az irodalomtudósok némelyike vitatja, hogy létezhet-e ilyen fogalom. A 1920-as években alkotta egy német kritikus, hogy festményeket írjon le vele
• két legfontosabb nemzetközi képviselője García Márquez és Bulgakov
• A mágikus realista regény jellemzői:
  • Tartalmaz varázslatos/mágikus elemeket
  • a realista regényhez annyiban hasonlít, hogy álétalában marginalizált népcsoportok képviselőiről szól, bemutatja a vidéki életet, a szegénységet, a mindennapi problémákat
  • A mágikus elemnek soha nem magyarázzák meg jelenlétét
  • A szereplők ritkán kérdőjelezik meg ezen elemeket, általában elfogadják létezésüket
  • Az érzékekre vonatkozó részleteket gazdagon és élénken jeleníti meg (erős és szimbolikus színek használata, szagok, hangok, hasonlatok, metaforák, szinesztéziák)
  • Torzítja az időt, így az periodikusnak vagy éppen nem létezőnek tűnik. Másik módszere, hogy az idő összeomlik, a jelen ismétli a múltat, vagy nagyon emlékeztet rá
  • Megfordítja az ok-okozati összefüggéseket; például egy szereplő még a tragédia bekövetkezése előtt bűnhődik
  • Olyan népmesei és legendás elemeket olvaszt magába, amelyek a szerző saját kultúrájára jellemzőek

Rokon a realizmussal és a szürrealizmussal is, de egyikkel sem azonosítható.

Az emelt szintű irodalom érettségi tételsorból Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszéléskötete nevezhető mágikus realistának.