Nézzük meg, hogy a légcserétől kezdve hogyan jut el az oxigén a tüdőnkből a sejtekig, illetve a termelődött szén-dioxid a sejtektől a tüdőn át a környezetig.

Tüdő oldalon a következő folyamatok zajlanak le:

A légcsere folyamán a környezetből felveszünk bizonyos térfogatú levegőt, aminek a 21%-a oxigén. Ez a léghólyagocskákon át bejut a kapillárisokba. Ezeknek a felülete egyrétegű laphám. Tulajdonképpen két sejtrétegen kell keresztüljutnia az oxigénnek, hogy fel tudják venni a vörösvértestek, amelyeknek nincs sejtmagjuk. A vörösvértestekben található a hemoglobin, ami egy összetett fehérje: globin láncokból és hem csoportokból áll. A hem csoport tartalmaz egy vas(II)-iont, ez fogja megkötni az oxigént molekuláris formában, tehát nem oxidálódik, hanem oxigenálódik. Az oxigén könnyebben kötődik a deprotonált, azaz a hidrogén ionját elvesztett hemoglobinhoz. A hidrogén a plazmából felvett bikarbonáttal egyesülni fog szénsavvá. A szénsavanhidráz enzim segítségével a szénsavból szén-dioxid és víz lesz. A megemelkedett koncentrációjú szén-dioxid a sejtből kijutva és a két laphámon keresztül diffundálva a tüdőbe kerül, ahonnan kilélegezzük. 

Sejt oldalon az alábbi folyamatok fognak lejátszódni:

A sejtek a működésük során bizonyos mennyiségű szén-dioxidot termelnek, ami a koncentráció-megemelkedés miatt kidiffundál a sejtből, majd felveszi a vörösvértest. Itt a szén-dioxid egyesülni fog egy enzim segítségével szénsavvá, majd szétbomlik protonra és bikarbonát-ionra. A bikarbonát egy összetett folyamat révén távozni fog a sejtből, és az ion egyensúly miatt a helyére be fog lépni egy kloridion. A hidrogénion protonálni fogja a hemoglobint, ezzel megkönnyíti az oxigén leadását, ami a sejtekbe fog felvevődni. Miután leadta az oxigént a hemoglobin, a folyamat végén vissza fogjuk kapni a protonált hemoglobint. A protonált hemoglobin visszajut a tüdőbe, ahol a már ismertetett folyamatok zajlanak le. A vörösvértest átlagosan 120 napig él, eddig szállítja a testünk sejtjeinek az oxigént.