Károly Róbert – Történelem érettségi

Károly Róbert
Először is érdemes kitérni az uralkodó elnevezésére. Károly Róbert itáliai származású, a Nápolyi Királyságból érkezett Magyarországra. Eredetileg Caroberto a neve, ezt fordították magyarra Károly Róbertként. Manapság inkább az I. Károly uralkodói név bevett vele kapcsolatban.
Károly Róbert trónra kerülése
- 1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház. A magyar trónt több dinasztia is igyekszik megszerezni egy-egy bárói csoport támogatásával. Kettőt érdemes kiemelni, akiket meg is koronáznak, és egy-egy rövidebb időszakban hivatalosan viselik is a magyar királyi címet, de a hatalmukat korlátozó bárók miatt távoznak az országból és lemondanak a királyi címről:
- Wittelsbach Ottó, bajor herceg
- Přemysl Vencel, cseh trónörökös
- Károly Róbert 1301-ben érkezik Magyarországra, de sokáig nem elég erős a támogatottsága (délvidéki bárók, valamint a pápa és a magyar egyház), ezért kivár
- 1308-ban előbb megválasztják, majd 1310-ben a koronázási hármasszabály szerint (a hagyományoknak megfelelően: a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által) meg is koronázzák
- 1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház. A magyar trónt több dinasztia is igyekszik megszerezni egy-egy bárói csoport támogatásával. Kettőt érdemes kiemelni, akiket meg is koronáznak, és egy-egy rövidebb időszakban hivatalosan viselik is a magyar királyi címet, de a hatalmukat korlátozó bárók miatt távoznak az országból és lemondanak a királyi címről:
Károly Róbert harca a tartományurakkal
- a tatárjárást követő időszakban, de főleg IV. Béla halála után létrejön egy olyan bárói réteg Magyarországon, akik
országos méltóságokat viselnek (zászlósurak)
- nádor
- vajda
- bán …
hatalmas királyi földbirtokadományokat kapnak örökbirtokként, királyi engedéllyel várakat építenek, magánhadsereggel rendelkeznek, illetve csak lazán függenek a királyi hatalomtól, saját területükön a központi hatalomtól függetlenül uralkodnak.
2. E réteg tagjait a magyar történetírás sokféleképp nevezi, pl. tartományurak, oligarchák, kiskirályok.
E réteg abban volt érdekelt, hogy legyen király, aki nem túl erős, így nem tud beleszólni a saját területük irányításába, de akitől újabb címeket és birtokadományokat lehet szerezni.
A leghíresebb kiskirályok a korszakban:
Csák Máté (NY-Felvidék, Mátyusföld)
Aba Amádé és fiai (K-Felvidék, Abaúj vármegye központtal)
Borsa Kopasz (É- Tiszántúl)
Kán László (Erdély)
Kőszegiek (Dunántúl)
3. A frissen megkoronázott Károly fő célja az ő hatalmuk megtörése, az országának tulajdonképpeni „meghódítása”.
Ebben Károlyt támogatja:
- a pápa és a magyar egyház (esztergomi érsek)
- a városok polgársága, akiknek a bárók korlátozzák a korábbi királyoktól szerzett jogaika
- a köznemesség, akik ha nem kapnak a királytól védelmet, kénytelenek egy-egy báró szolgálatába szegődni familiárisként
A harc szimbolikus kezdete 1312, a rozgonyi csata, amit Károly az Aba fiakkal vív Kassa város jogainak védelmében, és a király végül győz.
Károly módszerei a tartományurakkal szemben:
- nyílt harc (ez ritka)
- egymás ellen kijátszás, tartományurak közötti háborúk szítás
- kivárás (pl. Csák Mátét nem tudja legyőzni Károly, de 1321-es halála után területeire bevonulhat a király)
Károly a hatalmának megszilárdítása érdekében:
- a megszerzett területek zömét újra eladományozza, de többnyire ún. honor(birtok)ként, amit egy-egy Károly által kinevezett zászlósúr kap meg addig, amíg az adott címet (nádor, vajda, …) viseli
- rangot és vagyon biztosít a király hű szolgálata
- létrejön egy Károlytól közvetlenül függő bárói réteg (ezt később minden vegyesházi királyunk létrehozza maga körül)
- engedélyezi a báróknak a magánhadsereget (fegyveres kíséret), de háború esetén ezeket a csapatokat (bandérium) a király seregébe kell vezetni
- a királynak is van kísérete, Károly szervezi meg a legerősebb bandériumot az országban.
- a királynak is van kísérete, Károly szervezi meg a legerősebb bandériumot az országban.
- a megszerzett területek zömét újra eladományozza, de többnyire ún. honor(birtok)ként, amit egy-egy Károly által kinevezett zászlósúr kap meg addig, amíg az adott címet (nádor, vajda, …) viseli
Gazdaságpolitikája
Károly uralkodásának ez a legfontosabb vonatkozása
- kettős feladat: a királyi kincstár feltöltése, illetve az Árpád-kori domaniális jövedelmek helyett pénzben szedett regálékra alapozni a királyi bevételeket. A reformokat egy hozzáértő szakember, Nekcsei Demeter tárnokmester viszi végig
- ennek ellenértékeként a kamara vert pénzben fizet (a beszolgáltatott érc értékének kb. 50%-át)bányareform: a király nem sajátítja ki és nem cserélteti el azokat a birtokokat tulajdonosaikkal, ahol nemesfémbányát találnak. A bányászok által fizetett adót (bányabér – urbura, a kibányászott aranyérc 1/10-e, ezüstérc 1/8-a) megosztja a földbirtokossal, aki ebből 1/3-ad részt kap. Ide tartozik még a nemesfém-monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhet. A kibányászott ércet a király által létrehozott kamarák valamelyikébe be kell szolgáltatni,
3. értékálló pénz bevezetése- a korábbi pénzrontással szemben Károly állandó nemesfém-tartalmú, ezáltal állandó értékű aranypénzt veret súlyban, méretben, aranytartalomban és jelképekben firenzei mintára (a kereskedők nagyobb bizalmának elnyerése érdekében)
4. kapuadó- az értékálló aranypénz bevezetésével a király elesik „a kamara haszna” nevű, pénzrontásból származó bevételétől
- ezt egy a jobbágyokra kivetett, egységes (18 dénár) állami adó kivetésével pótolta
- az adóalany a jobbágytelek (illetve a rajta álló kapu)
- ha többen élnek egy jobbágytelken (résztelek), együtt adják össze az adó összegét
5. kereskedelem: a politikai stabilitás és a Nyugat-Európában keresett magyar nyersanyagok termelésének fellendülése miatt a kereskedelem volumene is jelentősen megnőtt. Az uralkodó egységesíti a vámokat, a NY-i és É-i irányú kereskedelemben harmincad-, a D-i és K-i irányúban huszadvámot alkalmazott.
6. királyi vámszedőhelyek a határok közelében: a városok számának növekedése és megerősödése: a fellendülő bányászat, kereskedelem, és kézműipar miatt új városok jönnek létre, a meglévők pedig jogaikat igyekeznek bővíteni. Az uralkodó támogatja a folyamatot, mert ez számára bevételt (a városok királynak fizetett adói) és a zsoldosok révén katonai erőt jelent. Több várostípus alakult ki- szabad királyi város (királyi fennhatóság, kőfal, …)
- mezőváros (földesúri joghatóság, de gazdasági szabadságok, pl. vásártartás)
- bányaváros (átmeneti helyzet)
- ha többen élnek egy jobbágytelken (résztelek), együtt adják össze az adó összegét
- az értékálló aranypénz bevezetésével a király elesik „a kamara haszna” nevű, pénzrontásból származó bevételétől
- a korábbi pénzrontással szemben Károly állandó nemesfém-tartalmú, ezáltal állandó értékű aranypénzt veret súlyban, méretben, aranytartalomban és jelképekben firenzei mintára (a kereskedők nagyobb bizalmának elnyerése érdekében)
- ennek ellenértékeként a kamara vert pénzben fizet (a beszolgáltatott érc értékének kb. 50%-át)bányareform: a király nem sajátítja ki és nem cserélteti el azokat a birtokokat tulajdonosaikkal, ahol nemesfémbányát találnak. A bányászok által fizetett adót (bányabér – urbura, a kibányászott aranyérc 1/10-e, ezüstérc 1/8-a) megosztja a földbirtokossal, aki ebből 1/3-ad részt kap. Ide tartozik még a nemesfém-monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhet. A kibányászott ércet a király által létrehozott kamarák valamelyikébe be kell szolgáltatni,
Külpolitika
- Károly az erős hatalmakból álló szomszédság (Német-római Császárság, Velence) miatt igyekezett erős szövetségeket kialakítani. Jó viszonyt ápolt Nápollyal, próbálta András fia számára biztosítani a nápolyi trónt. Ezen kíívül feleségül vette Lokietek Erzsébetet, a lengyel király (I. Ulászló) lányát
- az 1335-ös visegrádi királytalálkozón kibékítette, és egyben szövetségesévé tette a cseh (Luxemburgi János) és a lengyel (III. Kázmér, /I. Ulászló fia, Erzsébet testvére/) uralkodót. Megállapodtak egy (az árumegállító joggal rendelkező birodalmi várost) Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában. A megállapodás nem hozott átütő sikert, de ez volt az első jelentős próbálkozás a közép-európai államok összefogására
- a megerősödő magyar állam megkezdte a K-i és D-i irányú expanzióját. Az itteni államok (Aranyhorda, Bulgária, Szerbia, Bizánci Császárság) meggyengültek az egymás közötti elhúzódó háborúkban.
- Károly Róbert váltakozó sikerű harcok révén laza függésbe hozta a Magyar Királysággal határos területeket (ütközőállamok)
- Moldva
- Havasalföld
- szerbiai és boszniai bánságok
Vedd meg online!
Érettségi felkészítőink
Legújabb bejegyzéseink

Emelt szintű kémia érettségi 2022. május számolási feladatok megoldása

Az érvelés típusai és az érvelési hibák – Magyar nyelvtan érettségi

A Bánk bán mint konfliktusos dráma – Irodalom érettségi

Tragikum, komikum, groteszk – Irodalom érettségi

A mágikus realizmus – Irodalom érettségi
