Ebből a blogposztból sok fontos dolgot megtudhatsz erről a három meghatározó esztétikai minőségről: a tragikumról, a komikumról és a groteszkről, amelyek narratív művekben (például prózában, drámában, filmben) jelennek meg. Kifejtjük, hogy ezekhez a minőségekhez milyen hatásmechanizmusok, művészi eszközök társulnak, és ezen felül azt is, hogy ezáltal milyen hatást érnek el az olvasóban, nézőben.
Ebben a videóban először is az irodalmi realizmus valamint a népmese fogalmait tisztázzuk, majd áttérünk arra, hogy milyen módon szintetizálja ezt a kettőt a mágikus realista próza, illetve beszélünk annak jellemző tartalmi elemeiről, időkezeléséről, kulturális beágyazottságáról is. Ebben a stílusban alkotott többek között García Márquez és Bulgakov, a magyar irodalomból pedig remek példa Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszéléskötete.
Hogyan is néz ki egy jó szóbeli felelet az emelt szintű történelem érettségin? Ebben a videóban ezt a témát járjuk körbe, hogy segítséget adjunk neked a feleleted tudatos és összeszedett felépítéséhez. Megismerkedünk a pontozási rendszerrel, valamint hasznos tippeket adunk a megfelelő kommunikációhoz is – megosztjuk veled, hogyan érdemes kommunikálni, felépíteni a témakifejtésedet a tételmondattól egészen az összegzésig. Ezen kívül szó lesz a megadott források és a történelmi atlasz praktikus használatáról is.
A névelők és a prepozíciók nagyon apró nyelvtani egységek, és sokan úgy gondolják, hogy a használatuk mindig egyszerű és egyértelmű. Ez azonban nem így van: nagyon sok nyelvtanuló összekeveri például az IN, az ON és az AT elöljárószókat, vagy nehezen dönti el, mikor kell névelőt használni és mikor nem. És mivel ezeket az „apróságokat” naponta sok alkalommal kell használnunk, nagyon fontos, hogy rendet tegyünk a fejekben és néhány ügyes trükk segítségével egyszer és mindenkorra megjegyezzük, mikor melyik a helyes. Ebben a videóban összeszedünk mindent, amit csak tudnod kell ebben a két témában, rávilágítunk néhány logikai összefüggésre, illetve beszélünk a kivételekről is.
Károly Róbert magyar uralkodó nagyon fontos téma az írásbeli és a szóbeli történelem érettségin, középszinten és emelt szinten egyaránt. Ebben a blogbejegyzésben és a hozzá tartozó videóban összeszedtünk mindent, amit fontos tudni róla – hogyan került a trónra az Árpád-ház kihalása után, hogyan erősítette meg a pozícióját, illetve milyen gazdaságpolitikát és külpolitikát folytatott.
A szóbeli érettséginek nagyon fontos része a képleírás, illetve a kép alapján történő témakifejtés. Emelt szinten elvárás, hogy a szóbeli feleletnek ez a része is jól legyen felépítve tartalmilag, illetve hogy a megfelelő nyelvtani szerkezeteket használd az úgynevezett „spekuláció” során – vagyis olyankor, amikor nem teljesen egyértemű a számodra, hogy mi látható a képen. Ebben a videóban végigvesszük a segédigéket, amiket ilyenkor használunk, illetve további hasznos tippeket is kapsz.
A szenvedő szerkezettel (angolul Passive Voice) gyakran találkozunk angol szövegek, például cikkek olvasásakor – és bizonyos beszédhelyzetekben megkerülhetetlen, hogy mi magunk is használjuk. Mindkét szempontból fontos, hogy tisztában legyünk a nyelvtani felépítésével. logikájával – és persze azzal, hogy milyen esetekben érdemes használni, hogyan tudjuk megkülönböztetni az aktív szerkezettől, illetve, hogy milyen módon kombinálhatjuk más nyelvtani szerkezetekkel.
Míg a magyarban kontextustól függetlenül csak egyféle főnévi igenevet használunk (pl. enni, aludni), addig az angolban kétfélét: az „-ing” végződésű igét, illetve a „to + szótári alakú ige” szerkezetet. Sajnos nem mindig könnyű eldönteni, hogy mikor melyik alak használata számít helyesnek. Ugyanis ilyenkor a főnévi igenév előtt álló igétől függ, hogy melyiket vonzza maga után. A legtöbb esetben ez nem logikusan, inkább csak szokás alapján dől el – ebben a videóban mégis megpróbálunk logikát csempészni bele néhány trükk segítségével, hogy könnyebben megjegyezhesd a különbségeket!
Az angol emelt szintű érettségi szóbeli részének nagyon fontos feladattípusa az érvelés. Ilyenkor egy megosztó állítással kapcsolatban kell azonnal megfogalmaznod a véleményedet, a vizsgáztató tanár pedig az ellentétes álláspontot fogja képviselni. Ebben a videóban megosztjuk veled, hogyan tudsz összeszedetten véleményt kifejteni, okosan érvelni, reagálni a másik fél érveire, illetve tiszteletteljesen és határozottan kifejezni, ha nem értesz egyet vele. Ezen kívül az is szóba kerül, hogy mit érdemes mondani, ha nem jut eszedbe semmi, vagy épp kifogytál az érvekből.
A Present Perfect az egyik leggyakrabban előforduló igeidő az angol nyelvben, a használata mégis sok tanulónak fejtörést okoz – leginkább talán azért, mert a magyar nyelvtanban nincs igazán megfelelője. A legjobb, ha úgy gondolunk rá, mint egyfajta félmúltra: akkor használjuk, ha a múlt és a jelen határán áll az a cselekvés vagy történés, amiről beszélni szeretnénk. A videóban ennek a különböző eseteit tekintjük át nagyon részletesen, és kitérünk a tipikus időhatározókra is.
