Az angolban négy feltételes módot különböztetünk meg az esemény bekövetkezésének valószínűsége szerint. Ezeket nyelvtankönyvekben Zero, First, Second és Third Conditional neveken találjuk meg.
Nagyon fontos tudni, hogy milyen igeidőket, igealakokat, segédigéket használunk a különböző feltételes módok első és második tagmondatában. Ezeket tekintjük át ebben a videóban.
Az angolban fontos, hogy milyen nyelvtani szerkezetet választunk, amikor a jövőről beszélünk. Ez attól függ, hogy mit szeretnénk pontosan kifejezni: például hirtelen ötletet, régebbi elhatározást, jóslatot, ígéretet, stb.
A négy leggyakrabban használt angol igeidő, ami itt a segítségünkre lehet: a Present Simple, a Present Continuous, a Future Simple („will”), és a „to be going to” szerkezet. Ezeket tekintjük most át. Illetve megemlíthetünk két ritkábban használt időt is: a Future Perfect-et és a Future Continuous-t.
Nézzük meg együtt a 2007 májusi emelt szintű biológia érettségi genetika feladatát lépésről lépésre, magyarázatokkal. Egy családfa alapján kell megállapítani a fiatalkori szürkehályog öröklődésének menetét, hogy testi vagy X kromoszómához kötött, illetve recesszív vagy domináns az öröklődés. Ezen kívül kiszámoljuk, hogy egy kis faluban a házasságok hány százaléka lesz olyan, amelyből csak szürkehályogban szenvedő gyermek származhat.
Gyakoroljatok velünk a fizika érettségire! Az alábbi videókban a 2020 májusi emelt szintű fizika írásbeli vizsga feladatait oldjuk meg. Többek között leugrunk a tengerpartra, és megnézzük, hogyan kell sótalanítani a tengervizet napenergiával. Kiszámoljuk, hogy mekkora nehézségi erővel vonzza a Merkúr a felszínén lévő 1 kg tömegű testet, valamint Tarzan módjára egy liánba belecsimpaszkodva átlendülünk a szakadék felett.
Az angol nyelvben kétféle igenevet különböztetünk meg: a folyamatos melléknévi igenevet (Present Participle), valamint a befejezett melléknévi igenevet (Past Participle). A folyamatos melléknévi igenevek a magyarban -ó, -ő végződést kapnak, az angol nyelvben pedig -ing végződéssel képezzük őket. A másik típus, a befejezett melléknévi igeneveket a magyar nyelvben -t, -tt végződést kapnak, amíg az angol nyelvben -ed végződést.
Newton-törvényeknek nevezzük a klasszikus mechanika alapját képző négy alaptörvényt, amelyek segítségével meg tudjuk határozni a tömeggel rendelkező testek viselkedését. Ezek a tehetetlenség törvénye, a dinamika alaptörvénye, a hatás-ellenhatás törvénye, és a szuperpozíció elve. Vizsgáljuk meg Elon Musk Teslájának példáján keresztül Newton törvényeit.
Oldjuk meg együtt a a 2020 májusi középszintű matematika érettségi feladatait! Fogunk textílgyárban törölközőt gyártani -na nem azért, hogy bedobjuk az érettségin- hanem, hogy meghatározzuk, hogy négy kék, két sárga és egy piros törölköző közül mennyi annak a valószínűsége, hogy két törölköző sárga lesz. Meg fogjuk ismerni a női súlylökő olimpikonokat és ki fogjuk számolni Márton Anita hat dobásának átlagát és szórását, valamint, hogy igazán megdolgozzunk a jó matek érettségi jegyért, le fogjuk még burkolni a felsőoktatáshoz vezető utunkat ötszög alapú, egyenes hasábokkal.
Nézzük megy együtt a 2020 májusi emelt szintű matematika érettségi feladatainak a megoldásait!
Csupa nagyvárosi példákkal fogunk találkozni. Megnézzük, hogy az autók rendszámában milyen különböző matematikai összefüggéseket lehet felfedezni -hiszen a dugóban araszolva mi mást tennénk-,
kiszámoljuk az étteremben elfogyasztott ételek és italok helyes bruttó árát -mert ugye mindig leellenőrizzük a számlát,
illetve megvizsgáljuk az összefüggést a bliccelés és a vonaljegy ára között – de szigorúan nem a 4es-6os vonalán.
Az angol érettségin, nyelvvizsgán gyakran előfordul az If only és I wish szerkezet. Ismételjük át a „bárcsak” kifejezésére használt nyelvtani szabályokat.
Jelen idő esetében az igék második alakját használjuk, például:
I wish / If only you loved me. Bárcsak szeretnél.
A fizika érettségin az optika témakörében, azon belül is a fénytörés jelenségénél találkozhatunk Snellius-Descartes törvénnyel.
A videóban a táblán láhtató ábrán a fény az első, ritkás közegből c1 sebességgel átlép az optikailag sűrűbb közegbe, ahol c2 sebességgel halad tovább. Ez az eset áll fent akkor például, ha levegőből vízbe lép át a fény.