Károly Róbert

Először is érdemes kitérni az uralkodó elnevezésére. Károly Róbert itáliai származású, a Nápolyi Királyságból érkezett Magyarországra. Eredetileg Caroberto a neve, ezt fordították magyarra Károly Róbertként. Manapság inkább az I. Károly uralkodói név bevett vele kapcsolatban.

• Károly Róbert trónra kerülése

  1. 1301-ben III. Andrással kihalt az Árpád-ház. A magyar trónt több dinasztia is igyekszik megszerezni egy-egy bárói csoport támogatásával. Kettőt érdemes kiemelni, akiket meg is koronáznak, és egy-egy rövidebb időszakban hivatalosan viselik is a magyar királyi címet, de a hatalmukat korlátozó bárók miatt távoznak az országból és lemondanak a királyi címről:
     1. Wittelsbach Ottó, bajor herceg
     2. Přemysl Vencel, cseh trónörökös
  2. Károly Róbert 1301-ben érkezik Magyarországra, de sokáig nem elég erős a támogatottsága (délvidéki bárók, valamint a pápa és a magyar egyház), ezért kivár
  3. 1308-ban előbb megválasztják, majd 1310-ben a koronázási hármasszabály szerint (a hagyományoknak megfelelően: a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által) meg is koronázzák
     
     

• Károly Róbert harca a tartományurakkal

  1. a tatárjárást követő időszakban, de főleg IV. Béla halála után létrejön egy olyan bárói réteg Magyarországon, akik

országos méltóságokat viselnek (zászlósurak)

1. nádor
2. vajda
3. bán …

hatalmas királyi földbirtokadományokat kapnak örökbirtokként, királyi engedéllyel várakat építenek, magánhadsereggel rendelkeznek, illetve csak lazán függenek a királyi hatalomtól, saját területükön a központi hatalomtól függetlenül uralkodnak.

2. E réteg tagjait a magyar történetírás sokféleképp nevezi, pl. tartományurak, oligarchák, kiskirályok.

E réteg abban volt érdekelt, hogy legyen király, aki nem túl erős, így nem tud beleszólni a saját területük irányításába, de akitől újabb címeket és birtokadományokat lehet szerezni.

A leghíresebb kiskirályok a korszakban:

Csák Máté (NY-Felvidék, Mátyusföld)

Aba Amádé és fiai (K-Felvidék, Abaúj vármegye központtal)

Borsa Kopasz (É- Tiszántúl)

Kán László (Erdély)

Kőszegiek (Dunántúl)

3. A frissen megkoronázott Károly fő célja az ő hatalmuk megtörése, az országának tulajdonképpeni „meghódítása”.

Ebben Károlyt támogatja:

1. 1. a pápa és a magyar egyház (esztergomi érsek)
   2. a városok polgársága, akiknek a bárók korlátozzák a korábbi királyoktól szerzett jogaika
   3. a köznemesség, akik ha nem kapnak a királytól védelmet, kénytelenek egy-egy báró szolgálatába szegődni familiárisként

A harc szimbolikus kezdete 1312, a rozgonyi csata, amit Károly az Aba fiakkal vív Kassa város jogainak védelmében, és a király végül győz.

Károly módszerei a tartományurakkal szemben:

1. 1. nyílt harc (ez ritka)
   2. egymás ellen kijátszás, tartományurak közötti háborúk szítás
   3. kivárás (pl. Csák Mátét nem tudja legyőzni Károly, de 1321-es halála után területeire bevonulhat a király)
      
      

Károly a hatalmának megszilárdítása érdekében:

1. 1. 1. a megszerzett területek zömét újra eladományozza, de többnyire ún. honor(birtok)ként, amit egy-egy Károly által kinevezett zászlósúr kap meg addig, amíg az adott címet (nádor, vajda, …) viseli
         1. rangot és vagyon biztosít a király hű szolgálata
         2. létrejön egy Károlytól közvetlenül függő bárói réteg (ezt később minden vegyesházi királyunk létrehozza maga körül)
      2. engedélyezi a báróknak a magánhadsereget (fegyveres kíséret), de háború esetén ezeket a csapatokat (bandérium) a király seregébe kell vezetni
         1. a királynak is van kísérete, Károly szervezi meg a legerősebb bandériumot az országban.
            
            

Gazdaságpolitikája

Károly uralkodásának ez a legfontosabb vonatkozása

1. 1. kettős feladat: a királyi kincstár feltöltése, illetve az Árpád-kori domaniális jövedelmek helyett pénzben szedett regálékra alapozni a királyi bevételeket. A reformokat egy hozzáértő szakember, Nekcsei Demeter tárnokmester viszi végig
   2. 1. ennek ellenértékeként a kamara vert pénzben fizet (a beszolgáltatott érc értékének kb. 50%-át)bányareform: a király nem sajátítja ki és nem cserélteti el azokat a birtokokat tulajdonosaikkal, ahol nemesfémbányát találnak. A bányászok által fizetett adót (bányabér – urbura, a kibányászott aranyérc 1/10-e, ezüstérc 1/8-a) megosztja a földbirtokossal, aki ebből 1/3-ad részt kap. Ide tartozik még a nemesfém-monopólium: nemesfémmel csak a király kereskedhet. A kibányászott ércet a király által létrehozott kamarák valamelyikébe be kell szolgáltatni,
         
         3. értékálló pénz bevezetése
         1. a korábbi pénzrontással szemben Károly állandó nemesfém-tartalmú, ezáltal állandó értékű aranypénzt veret súlyban, méretben, aranytartalomban és jelképekben firenzei mintára (a kereskedők nagyobb bizalmának elnyerése érdekében)
            
            4. kapuadó
            1. az értékálló aranypénz bevezetésével a király elesik „a kamara haszna” nevű, pénzrontásból származó bevételétől
               1. ezt egy a jobbágyokra kivetett, egységes (18 dénár) állami adó kivetésével pótolta
               2. az adóalany a jobbágytelek (illetve a rajta álló kapu)
                  1. ha többen élnek egy jobbágytelken (résztelek), együtt adják össze az adó összegét
                     
                     5. kereskedelem: a politikai stabilitás és a Nyugat-Európában keresett magyar nyersanyagok termelésének fellendülése miatt a kereskedelem volumene is jelentősen megnőtt. Az uralkodó egységesíti a vámokat, a NY-i és É-i irányú kereskedelemben harmincad-, a D-i és K-i irányúban huszadvámot alkalmazott.
                     
                     6. királyi vámszedőhelyek a határok közelében: a városok számának növekedése és megerősödése: a fellendülő bányászat, kereskedelem, és kézműipar miatt új városok jönnek létre, a meglévők pedig jogaikat igyekeznek bővíteni. Az uralkodó támogatja a folyamatot, mert ez számára bevételt (a városok királynak fizetett adói) és a zsoldosok révén katonai erőt jelent. Több várostípus alakult ki
                     1. szabad királyi város (királyi fennhatóság, kőfal, …)
                     2. mezőváros (földesúri joghatóság, de gazdasági szabadságok, pl. vásártartás)
                     3. bányaváros (átmeneti helyzet)
                        
                        

• Külpolitika

  1. Károly az erős hatalmakból álló szomszédság (Német-római Császárság, Velence) miatt igyekezett erős szövetségeket kialakítani. Jó viszonyt ápolt Nápollyal, próbálta András fia számára biztosítani a nápolyi trónt. Ezen kíívül feleségül vette Lokietek Erzsébetet, a lengyel király (I. Ulászló) lányát
  2. az 1335-ös visegrádi királytalálkozón kibékítette, és egyben szövetségesévé tette a cseh (Luxemburgi János) és a lengyel (III. Kázmér, /I. Ulászló fia, Erzsébet testvére/) uralkodót. Megállapodtak egy (az árumegállító joggal rendelkező birodalmi várost) Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában. A megállapodás nem hozott átütő sikert, de ez volt az első jelentős próbálkozás a közép-európai államok összefogására
     1. a megerősödő magyar állam megkezdte a K-i és D-i irányú expanzióját. Az itteni államok (Aranyhorda, Bulgária, Szerbia, Bizánci Császárság) meggyengültek az egymás közötti elhúzódó háborúkban.
     2. Károly Róbert váltakozó sikerű harcok révén laza függésbe hozta a Magyar Királysággal határos területeket (ütközőállamok)
        1. Moldva
        2. Havasalföld
        3. szerbiai és boszniai bánságok