Az emelt szintű magyar érettségi előtt állók gyakran félnek a novellaelemző feladattól. Pedig ha tudod a technikát, akkor egyáltalán nem nehéz ilyen sszét írni! Ebben a videóban megmutatjuk, mely szempontokon és milyen sorrendben élrdemes végigmenned, hogy logikus és koherens értelmező szöveget tudj felépíteni, méghozzá nagyon egyszerűen.
Az érvtípusok és érvelési hibák ismerete fontos része a retorikával kapcsolatos érettségi szóbeli tételnek. Ezen felül az írásbeli érettséginek a részét képezi az érvelő szöveg alkotása, amelyhez szintén nagyon hasznos, ha rendelkezünk retorikai ismeretekkel. Ebben a videóban az érvek különböző csoportosításával ismerkedünk meg először: eszerint beszélhetünk kéttagú és kifejtett, indukciós és dedukciós érvekről. Ezután beszélünk a konkrétabb érvtípusokról is, mint például a definícióból levezetett érv, vagy a valószínűségen alapuló érv. Végül a leggyakoribb érvelési hibákról tanulhatsz.
A konfliktusos drámamodell egyidős a drámaírással. A szerkesztési mód lényege így foglalható össze:
A cselekmény kezdete előtt az antagonista (ellenfél) tett valamit, amivel megbontotta a világrend harmóniáját, ezt nevezzük drámai vétségnek. Az első felvonásban előlép a protagonista (főszereplő), aki nem akar ebben az új világrendben élni, vissza akarja állítani a régi harmóniát. A konfliktust e két szereplő összecsapása jelenti, a mellékszereplőknek pedig állást kell foglalniuk valamelyik oldal mellett.
Katona József Bánk bánja kapcsolódik ehhez a hagyományhoz, de el is tér tőle: ebben a drámában ugyanis több különböző szálon egyszerre jelenik meg ez a modell. Több szimultán helyzetet mutat be, mindegyiknek megvan a saját antagonistája és protagonistája, mindenhol végbemegy a konfliktus – Bánk bánt, a címszereplőt pedig mindegyik összecsapáshoz fűzi érdeke, így kerül ő a cselekmény(ek) középpontjába. Ebben a videóban ilyen szempontból elemezzük a drámát.
Ebből a blogposztból sok fontos dolgot megtudhatsz erről a három meghatározó esztétikai minőségről: a tragikumról, a komikumról és a groteszkről, amelyek narratív művekben (például prózában, drámában, filmben) jelennek meg. Kifejtjük, hogy ezekhez a minőségekhez milyen hatásmechanizmusok, művészi eszközök társulnak, és ezen felül azt is, hogy ezáltal milyen hatást érnek el az olvasóban, nézőben.
Ebben a videóban először is az irodalmi realizmus valamint a népmese fogalmait tisztázzuk, majd áttérünk arra, hogy milyen módon szintetizálja ezt a kettőt a mágikus realista próza, illetve beszélünk annak jellemző tartalmi elemeiről, időkezeléséről, kulturális beágyazottságáról is. Ebben a stílusban alkotott többek között García Márquez és Bulgakov, a magyar irodalomból pedig remek példa Lázár Ervin Csillagmajor című elbeszéléskötete.
Érettségi felkészítők
40-60% kedvezménnyel
az Elit Okatatásnál.
Az akció december 17-ig érvényes
