Oldjuk meg a 2022. májusi emelt szintű kémia érettségi számolási feladatait.
Ezen kívül két nehezebb kémia érettségi témához is található a videóban összefoglaló.
A titrálások menetének összefoglalója során megtudhatjuk, hogy kinek mi a szerepe a tirálás során. Így könnyebb a számolás során megadott adatok szerepét beazonosítani. Megtudjuk mi az a törzsoldat, miért vesszünk ki belőle egy részletet a pipettával, valamint bürettánkban lévő mérőoldatunkkal miért titrálunk meg több részletnyi, a titráló lombikunkban lévő mintát párhuzamosan.
Az elektrolízis összefoglaló során a Daniell-elem működésén megértjük a galváncellákat. Az áram irányának megfordításával, külső munkavégzéssel, eljutunk az elektrolizáló cellák működéséhez. Mindezt azért csináltuk, hogy megértsük, mikor, melyik sóoldat elektrolízise során milyen gáz fejlődik, vagy anyag válik le az elektrolízis során.
Három elektrolizáló cellában három különböző vegyület vizes oldatát elektrolizáljuk platina elektródok között. A vegyületek: HCl (A), H2SO4 (B), Na2SO4 (C).
a) Mindhárom esetben az egyik elektródon ugyanaz a gáz fejlődik. Melyik elektródon
(név és pólus)? Írja fel valamelyik esetben az adott elektródfolyamat egyenletét!
b) Az elektrolízis során hogyan változik az egyes oldatok pH-ja? (nő, csökken, nem változik)
c) Az elektrolízis során hogyan változik az oldott anyag koncentrációja? (nő, csökken,
nem változik)
d) Ha a három cellában azonos ideig, azonos áramerősséggel elektrolizálunk, akkor a katódon fejlődő gázok térfogataránya (azonos hőmérséklet és nyomás esetén):
e) Ha a három cellában azonos ideig, azonos áramerősséggel elektrolizálunk, akkor az
anódon fejlődő gázok térfogataránya (azonos hőmérséklet és nyomás esetén):
f) Ha a három cellában azonos ideig, azonos áramerősséggel elektrolizálunk, akkor az
elektródokon fejlődő gázok térfogataránya (azonos hőmérséklet és nyomás esetén):
g) Az egyik elektrolizáló cellában mindkét elektródon 500–500 cm3 (25 °C, 101,3 kPa) gáz
fejlődött 1,00 óra alatt. Számítsa ki az elektrolízis átlagos áramerősségét!
Egy szén-monoxid–oxigén gázelegyet felrobbantunk, majd az eredeti hőmérsékletre hűtünk.
A visszahűtött gáz sűrűsége 29,0 °C-on és 98,0 kPa nyomáson 1,24 g/dm3.
a) Határozza meg a keletkezett gázelegy átlagos moláris tömegét, és állapítsa meg, melyik
két gázt tartalmazza ez az égéstermék! Határozza meg az égéstermék térfogatszázalékos összetételét!
b) Határozza meg a kiindulási gázelegy térfogatszázalékos összetételét!
65,0 tömegszázalékos tömény salétromsavoldat áll a rendelkezésünkre, amelynek sűrűsége
1,40 g/cm3.
a) 2,00 dm3 5,00 mol/dm3
koncentrációjú salétromsavoldat előállításához mekkora térfogatú tömény oldatra van szükség?
b) Az oldat készítése közben mértük, hogy 1350 cm3
desztillált víz volt szükséges a hígításhoz.
Határozza meg a 5,00 mol/dm3-es salétromsavoldat sűrűségét! (A desztillált víz sűrűségét tekintsük 1,00 g/cm3-nek.)
c) A salétromsavoldattal egy másik kísérlet során keletkezett 12,00-es pH-jú szennyvizet kívánnak ártalmatlanítani.
Hány köbméter szennyvizet lehetne elvileg semlegesíteni a 2,00 dm3 5,00 mol/dm3-es salétromsavoldattal? (Tételezzük fel, hogy az oldat lúgos pH-ját csak erős bázisok
okozzák.)
d) A salétromsav több okból sem szerencsés választás szennyvizek közömbösítésére. Például az oldatba kerülő nitrátion is környezetszennyező anyagnak számít. De más gondot is okozhat az elővigyázatlan közömbösítés.
Milyen pH-jú oldat keletkezett volna a c) kérdésben szereplő ártalmatlanítás során, ha
a 2,00 dm3 5,00 mol/dm3 koncentrációjú salétromsavoldattal 0,900 m3 12,00-es pH-jú
szennyvizet próbáltunk volna ártalmatlanítani? (Az oldatok térfogata összeadható.)
A normális láncú oktán standard képződéshője –125,2 kJ/mol. Egy izomerének molekulája csak első- és negyedrendű szénatomot tartalmaz. Ha ennek az izomernek és a normális láncú oktánnak azonos tömegű mintáját összekeverjük, majd az elegyből 1,000 g-ot elégetünk, akkor 48,40 kJ hő felszabadulását mérjük (miközben szén-dioxid-gáz és cseppfolyós víz keletkezik).
a) Írja fel a vizsgált elágazó szénláncú oktánizomer konstitúcióját, és adja meg szabályos
nevét!
b) Írja fel az oktán tökéletes égésének reakcióegyenletét és számítsa ki a reakcióhőt a normális láncú oktán esetén!
ΔkH(CO2/g/) = –393,5 kJ/mol, ΔkH(H2O/f/) = –285,8 kJ/mol
c) Határozza meg a vizsgált minta égéshőjét kJ/mol mértékegységben!
d) Határozza meg az elágazó szénláncú izomer égéshőjét és a vegyület standard képződéshőjét!
Egy egyértékű amin 1,80 g-jából desztillált vízzel 500 cm3 oldatot készítünk. A pH-ját
11,62-nek mérjük. Az oldat 25,00 cm3 -es részleteit – megfelelő indikátor mellett – 0,1015 mol/dm3 koncentrációjú sósavval titráljuk. Az átlagfogyás 8,78 cm3.
a) Határozza meg az amin moláris tömegét és összegképletét!
b) Határozza meg az amin bázisállandóját!
c) 100 cm3 11,00-es pH-jú oldatot készítünk a vizsgált amin oldatából.
A fenti 500 cm3 oldatból hány cm3-t kell ehhez kimérni és vízzel felhígítani?
